Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AZ ARANYÉR

2008.11.02
AZ Aranyér
 
Vizsgáljuk meg, milyen szerepet tölt be a gerinc rendellenessége és a szervezet vízháztartásának hiányossága az aranyér-panaszok fellépésénél!
A nőknél szülés után gyakoriak az aranyérpanaszok. Azt szokták mondani, a szülés kihozza a tünetet. (Önmagában ez nem indokolja a betegség fellépését.) Közismert, hogy a szülés során a gerinc alsó szakasza fokozott igénybevételnek van kitéve. Itt is megfigyelhető a tünet kialakulásának két szakasza.
 
               A tünet fellépését megelőzően a gerinc éveken keresztül jelentős túlterhelésnek van kitéve. Ennek következtében a hátizmok feszesebbek, a mozgáshatár kisebb. A gerincet tartó szalagok fokozottabban közelítik egymáshoz a csigolyákat.
A nőknél elsősorban a hőhatás okozta túlterhelésre hívnám fel a figyelmet. Pl.: a ruházat szétcsúszik. Közismert, hogy ennél a korosztálynál a gerinc alsó szakasza – a divatos öltözködés miatt – már korábban is nagyobb hőterhelésnek lett kitéve az átlagosnál.
               A mintegy „előfeszített” gerincet újabb terhelés éri. Ez jelen esetben az a fokozott fizikai hatás, amivel a szülés jár. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy szülést megelőzően esetenként órákig fekszenek huzatos helyiségben, a hideghatást felerősítő műanyag lepedővel leterített ágyon. (Rövidtávú intenzív túlterhelés.)
Ha korábban rendellenesség, elváltozás volt az említett területnél, az újabb terhelés hatására ez fokozódik, sérülnek bizonyos idegpályák, és ez kiválthatja a tünetet. (A gerinc alsó szakaszánál lépnek ki azok az idegek, melyek „beidegezik” a végbél adott területét.)
 
Esettanulmány
 
„Több mint 15 évig dolgoztam egy nagy számítástechnikai vállalatnál nagyon tiszta körülmények között, nagy teljesítményű számítógépek mellett, amelyek állandó klimatizált környezetet igényeltek.
A gépterem 15x15 méteres volt, álmennyezettel, álpadlóval. A mennyezet apró, lyukacsos elemekből készült, az álpadlón nagyobb kivágású, rácsos lyukak voltak. A padló alatt történt a levegő befújása, az álmennyezeten az elszívása. Így keringették a levegőt, biztosítva az állandó 19oC-os hőmérsékletet, valamint a megfelelő páratartalmat. Ez a számítógépeknek ideális környezet volt, viszont az ott dolgozó embereknek – napi 8 órán át, éveken keresztül, télen-nyáron – nagyon káros.
Erre már csak jóval később jöttem rá, amikor elkezdtem jógázni, és szembesültem azzal, mennyire kötött vagyok. (Főleg a háti izmoknál és szalagoknál tapasztaltam ezt.) Éveken át végeztem a megfelelő gyakorlatokat. A szakirodalom szerint néhány hónap alatt még a legkötöttebb izület is hajlékonnyá válik a megfelelő gyakorlatok hatására. Nálam ez sajnos évek alatt sem történt meg kellőképpen, ami annak tudható be, hogy hosszú évek alatt a hidegben annyira megrövidültek az izmok, hogy most már nagyon nehéz az eredeti méretükre nyújtani.
Korábban nem is gondoltam, hogy a fizikai terhelés és a hőterhelés képes „összeadódni”, és ez is állhat az aranyér panaszok mögött. Olykor előfordul nálam is, hogy erősebb terhelés hatására – ez lehet fizikai, vagy a hideg okozta izomrövidülés – kellemetlenkedik az aranyerem. Érdekes volt barátaimtól hallani – akik hegymászók voltak –, hogy miután visszajöttek egy túráról Tibetből, valamennyiüknek aranyér-panaszai lettek.”
Ebben az esetben jelen volt a gerinc fizikai és hőterhelése is.
Az aranyérpanaszok mögött nem csupán a gerinc rendellenességei húzódnak meg. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.