Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VI / 2. A hőelvonó közeg jellemzői

2008.11.02
A hőelvonó közeg jellemzői

 

  • A ruházat, az ágy, a takaró hőszigetelési tulajdonságai
  • A szoba hőmérséklete, sajátos viszonyai, az alvó körüli légmozgások
  • A takaró mérete
 
 

A szobában levő hőmérséklethez igazodik-e az ágy és a takaró hőszigetelése? Ezek megvizsgálásánál, esetleges korrekciójánál a sorrend lényeges.

Először az ágy hőszigetelését kell megvizsgálni és megfelelően beállítani. Ezután a takaróét.

Optimális esetben az ágy és takaró hőszigetelése megfelelő:
 

Kép

A kárpitos szakmában vannak jó hőszigetelő képességű anyagok, vannak kevésbé jók, és vannak gyengék. Nagyon elterjedtek a szivacsból készült ágybetétek, melyek sem a rugalmasságukat, sem a hőszigetelő képességüket tekintve nem felelnek meg ezeknek az alap-követelményeknek!

Kép

 

 

 

 

 

Nem sokkal jobbak azok sem, amelyekben rugó van, és azt fedi némi kárpitanyag, ami a szükségesnek sokszor csak a harmada! Esetenként még a rugókat is ki lehet tapintani. Többnyire még a meglehetősen drága ágyak sem rendelkeznek az említett tulajdonságokkal. Ezt szemlélteti a következő ábra:

 

Kép

 

 

Kép

Sokszor ezért tapasztalható ébredés után hátfájás, derékfájás, tompa nyomás a csípőnél… 

Ágyvásárláskor elsősorban a külső megjelenésre figyelünk, talán nem is sejtjük, mennyire fontosak az ágy hőszigetelő tulajdonságai.

 A nem megfelelő hőszigetelés utólagosan pótolható. Több rétegben egymáshoz illesztett, hőszigetelő képességű anyagból „derékaljat” kell készíteni: H

 KépKép

A kellő hőszigetelést elérve frissebben, kipihentebben ébredünk. Elmarad a reggelenként oly gyakran tapasztalt panaszok.

 

Kép

 

Néhány évtizede nem a tömeges termelés és a külső megjelenés volt az általános irányzat. Akkor az ágyakból nem spórolták ki sem a kellő anyagot sem a minőségi munkát /mint ma/. A bemutatótermekben tanulságos lenne egymás mellé tenni a két metszetet.

 

A takaró hőszigetelése

A takaró és a rajta levő huzat is befolyással vannak a hőérzetre, módosíthatják azt. Egyes ruhaanyagok a bőrrel érintkezve meleg hatásúak, mások hideg érzetet keltenek. Pl. ugyanazt a takarót egyik alkalommal tapintásra hűvös érzetet keltő huzatba, a másik esetben meleg érzetet keltőbe bújtatjuk, a hőszigetelésén túl sokat nem változtattunk, a hőérzet azonban nem egyforma a két esetben.

Divatosak a gyapjútakarók, derékaljak. A köztudat szerint ezeket huzat nélkül kell használni hidegben és melegben egyaránt. Akik a takarót hidegben így használják arról számolnak be, hogy közvetlenül takarózás után kellemes, meleg érzetet ad (ez a takaró hővezetéssel szembeni tulajdonságainak köszönhető). Amennyiben a takarót ugyanolyan hőmérsékleti viszonyok között huzattal használjuk, a legnagyobb meglepetésre nem azt kapjuk, amit várnánk. A takaró ahelyett, hogy melegebbé válna – hiszen több rétegű lett –, már a betakarózáskor is hűvösebb érzetet kelt, és az alvó többnyire később sem tud kellőképpen felmelegedni alatta. Az ilyen takarók további jellegzetessége, hogy gyakran leizzad alatta az alvó, ugyanakkor hát-, derékfájással ébred. Ez annak tudható be, hogy az ilyen takarók szigetelő képessége más a hő sugárzással és a vezetéssel szemben!

  

 

  

A gyapjú laza anyagszerkezete és a bőrfelület érintkezése során  egy melegebb mikroklíma alakul ki, ez adja a (csalóka) meleg érzetet. Ugyanakkor éppen a laza anyagszerkezet miatt a test által kibocsájtott hősugarak szinte akadálytalanul áthaladnak rajta.

A hőérzetet megtévesztette a bőrfelületen jelentkező meleg érzet. (A gyapjú takarók csak szűk hőmérsékleti tartományban nyújtanak megfelelő hőszigetelést.)

Kép

A szervezetből nagy mennyiségű hő távozik

 

Az emberi test hőtermelő-képessége behatárolt. Nem képes korlátlan mennyiségű hő termelésére. Kedvezőtlen körülmények hatására kihűlhet. Ezért szüksége van a kellő öltözködésre, éjszakai takarózásra. Itt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a hő háromféle módon terjed: sugárzással, áramlással, és vezetéssel. Másként kell szigetelni egyiket-másikat. Nem törvényszerű, hogy adott ruházat, takaró egyformán szigeteli valamennyit. Ugyanazon anyag lehet, hogy a hő terjedésének egyik módját jól szigeteli, de a másikat nem! 

A kellő eredmény érdekében, a hő terjedésének valamennyi módját kellően szigetelni kell. Ha csak az egyik hőleadási mód ellen védekezünk, attól még adott esetben a test kihűlhet. Ezért kellő gondot kell fordítani a megfelelő öltözködésre, takarózásra. Annál is inkább mivel éjszaka a test hőtermelése lecsökken (az alvás során ennek nem vagyunk tudatában) ezért „észrevétlenül” átfázhatunk.

 

Szivacsból készült ágybetét esetén a szervezetből nagy mennyiségű hő távozik, amit a szervezet termelni tud:

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.