Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fokozott hőleadási mód: az úszás

2010.05.14
 
 
Jelen munkának nem az a célja, hogy bármi rosszat mondjon egy olyan sportágról, amely egészséges a légzésre, az izomzatra, a vázrendszerre, a gerincre, és igen sok emberen segített már. Meg kell azonban említeni, hogy bizonyos egészségi panaszok mellett a rendszeres úszás nem javasolható, mivel számtalan pozitív hatása mellett negatív mellékhatása is van.
Miként lép fel rendellenes hatás? A test és a hideg felület kölcsönhatása következtében elkezdődik a hőmérséklet-különbség kiegyenlítődése. Amennyiben a külső közeg hőelvonása nagyobb, mint a szervezet hőtermelőképessége, a köpenyhőmérséklet és a maghőmérséklet aránya megváltozik. A testfelület hőmérséklete csökkenni kezd.
Vízben ez a folyamat gyorsabb, mint levegőn, mert a víz hővezető képessége sokkal jobb, hőfelvevő képessége sokkal nagyobb, mint a levegőé. A vízbe merülő élő testből a nála hidegebb víz folyamatosan hőt von el, ezért a testhőmérséklet elkerülhetetlenül csökken.

       Még akkor is, ha az úszó intenzív mozgást végez! Ezt a nagy mennyiségű hőt a szervezet megpróbálja pótolni, de az említett okok miatt nem tudja.

Kép

A hőtartalékok sokkal gyorsabban csökkennek, mint amikor száraz a ruházat, és a szervezet által némiképp felmelegített levegő veszi körül a testet.

 

Egyrészt csökken a test felületének az itt levő ér- és idegpályák, az ízületek hőmérséklete; a megfázás, meghűlés lehetősége fokozottabbá válik. Áthűlnek az egyes belső szervek ill. testrészek. Sokszor olyanok is, amelyeknél az állandó hőmérséklet megtartása elengedhetetlen feltétel (pl.: vese, ízületek, gerinc…)
Az úszás másodlagos nemkívánatos következményei:
A bőr felszíne normál állapotban kissé „zsíros”. Az úszást, fürdést követően ez megváltozik, főleg ha a fürdést szappanos, samponos lemosdás követi. Ilyenkor a bőr felületén levő faggyúréteget eltávolítjuk, ami pedig jelentős szerepet tölt be a hőszigetelésben. A bőr felülete, különös tekintettel a fejre, még az alapos törölközés után is némiképp nyirkos marad. Azért lényeges ez, mert a fejen keresztül igen jelentős hőmennyiség távozik a testből. Nem minden esetben van rá kellő idő, hogy a fürdőző, az úszó tökéletesen megszárítkozzon. A nyirkos, nedves bőr hőszigetelő képessége sokkal gyengébb, mint a száraz, kissé zsíros bőré. Ha ezután kimegyünk a szabadba, ahol esetleg a hőmérséklet alacsony, a meghűlés lehetősége fokozott. Kiváltképp érvényes ez a téli ill. az átmeneti, szeles időszakban. A tartós hideg nagy hatással van az izmokra. „Bekötődnek”, némiképp rövidülnek. Az ízületek közelítenek egymáshoz, csökken a mozgáshatár. (További rendellenességeit láthatjuk az ízületi és a gerincpanaszok kialakulásánál.)
Az ellenjavallat elsősorban a rendszeres úszásra vonatkozik, és azon betegségek esetén, melyek a szervezet hőháztartásával kapcsolatosak. Ilyenek például a szénanáthás allergia, ízületi, reumás panaszok, köszvény, a szklerózis… Bár ezeknél a betegségeknél ajánlott a rendszeres mozgás és az intenzívebb légzés, amit az úszás biztosít, a fentebb leírtak miatt azonban tanácsos ezt más gyakorlatokkal helyettesíteni.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.