Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hőleadási módok

2010.05.10
III / 8. Hőleadási módok

 

 

 

Hőleadás történhet vezetéssel, áramlással, sugárzással, valamint verejtékezéssel.
-               A hővezetéssel történő leadás függ a testet körülvevő közeg hőmérsékletétől és a ruházat anyagától. A ruházat némiképp átveszi a test hőjét, és azt többé-kevésbé továbbítja a külső közegnek. Ha a közeg hűvösebb, akkor hőt von el a test felületéről, és ott hőmérséklet-csökkenés tapasztalható. Ha a testet körülvevő közeg jó hőszigetelő, a folyamat során idővel beáll az egyensúly, és a hőleadás leáll. Ha a közeg, amelyben tartózkodunk, rossz hőszigetelő (pl.: gyenge hőszigetelő-képességű ruházat, hideg levegő, hideg ülés, vagy a vízben levő tartózkodás…), akkor ez a folyamat mindaddig fennmarad, amíg a test és a közeg érintkezik egymással.
A testtel érintkező felületen hővezetés útján történik a hőleadás.
-               Hőáramlással történő hőleadás akkor jön létre, ha a testfelületen kibocsátott hő valamilyen hatásra eltávozik, és a helyére olyan közeg kerül, melynek hőmérséklete alacsonyabb, mint az onnan eltávozóé. Így a szervezet által termelt hő, hőfelesleg képes a környezetébe távozni.
Ha a testet körülvevő közeg levegő, akkor ennek a mozgása, áramlása idézi elő a hőleadást. Az áramló légmozgást létrehozhatja ventilátor, klímaberendezés, huzat, szél. Pl.: kerékpározáskor, motorozáskor intenzív menetszél éri a test egyes részeit, lenyitott ablakkal való autózásnál a beáramló menetszél ugyanezt a hatást teszi.
-               Sugárzással igen jelentős mennyiségű hő távozik a testből. A külső hőmérsékleti viszonyok függvényében az emberi test hőleadásának 41-44%-a így valósul meg.
-               Hőleadás megvalósulhat verejtékezéssel is. Ennek elpárolgása intenzív hőelvonást eredményez.
 

A szervezet és a környezet között a kapcsolódást a bőrfelület biztosítja. Ezért lényeges annak megfelelő állapota. A nedves bőr negyvenszer jobban vezeti a hőt, mint a zsíros, száraz. Így a test hőleadása is lényegesen nagyobb!

 

 

Az emberi test hőtermelő-képessége behatárolt. Nem képes korlátlan mennyiségű hő termelésére. Kedvezőtlen körülmények hatására kihűlhet. Ezért szüksége van a kellő öltözködésre, éjszakai takarózásra. Itt figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a hő háromféle módon terjed: sugárzással, áramlással, és vezetéssel. Másként kell szigetelni egyiket-másikat. Nem törvényszerű, hogy adott ruházat, takaró egyformán szigeteli valamennyit. Ugyanazon anyag lehet, hogy a hő terjedésének egyik módját jól szigeteli, de a másikat nem! 

A kellő eredmény érdekében, a hő terjedésének valamennyi módját kellően szigetelni kell. Ha csak az egyik hőleadási mód ellen védekezünk, attól még adott esetben a test kihűlhet. Ezért kellő gondot kell fordítani a megfelelő öltözködésre, takarózásra. Annál is inkább mivel éjszaka a test hőtermelése lecsökken (az alvás során ennek nem vagyunk tudatában) ezért „észrevétlenül” átfázhatunk.