Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az évszakok és az öltözködés szerepe az allergiánál

2010.05.10

Az időjárásban bekövetkezett változások nagyobb földrajzi területeken, közel azonos időben, hasonlóképpen jelennek meg. Így nagy lélekszámot érint az adott hatás. Találkozhatunk olyan naptárakkal, melyek megjelölik a különböző növények virágzásának idejét, amikor az allergiás tünetek gyakoribbak. Az évszakok változása, valamint a szénanátha megjelenése közt nem csak ez az egy összefüggés található. Tanulságos megvizsgálni, mi jellemzi ezeket az évszakokat hőmérsékleti szempontból.

 

A meteorológiai adatokat tanulmányozva évszakváltáskor a hőmérsékleti viszonyokban a következő sajátosságok tapasztalhatók.

 

1.   A napi hőmérséklet maximuma és minimuma közti hőmérséklet-különbség gyakran eléri a 20-30oC-ot! Az éjszaka során a hőmérséklet gyakran leesik akár 10oC alá, nappal felemelkedhet akár 38-40oC-ra is. Az éjszaka meglehetősen hosszú időtartama alatt nemcsak a levegő hőmérséklete csökken, hanem a talajé és a környezeté is. A nappali maximumok során sokszor csak a levegő hőmérséklete emelkedik meg, a talajé, a környezeté nem olyan mértékben.
Évszakváltáskor gyakran fúj a szél. Hol gyengébben, hol erősebben. A szél hőmérsékletét jelentősen befolyásolja a környezet, a talaj hőmérséklete, melynek értéke sokszor közelebb van a minimumhoz, mint a maximumhoz. A nap ragyogóan süt, de a levegő hűvös. Ha fúj a szél, az áramló levegő hőelvonó hatása még fokozottabban jelentkezik. Főleg ha a bőrfelület korábban, a napos oldalon levő tartózkodás során megizzadt.
2. Ugyanabban az időben jelentős hőmérsékleti különbség tapasztalható a napsütéses és az árnyékos oldal között. Nézzük meg a konkrét adatokat (saját mérés):
 
Időpont
A hőmérséklet
árnyékban
Napsütésben
 6     órakor
   9oC
11oC
10     órakor
18oC
24oC
12     órakor
21oC
36oC
16     órakor
20oC
40oC
18     órakor
17oC
27oC
20     órakor
15oC
20oC
 
3. Néhány héttel a nagyszámú megbetegedések fellépése előtt az időjárásban jelentős lehűlés következik be. Több éves országos és helyi meteorológiai adatot áttanulmányozva, jellegzetességek az említett időszakból:
 
2002
Nap
Maximum
Minimum
 
 
Napos oldal
Árnyékban
 
Április
3
34   oC
22    oC
  oC
 
7
13   oC
8    oC
-5   oC
 
9
13   oC
9    oC
-7   oC
 
18
30   oC
21   oC
10   oC
Augusztus
5
39   oC
32     oC
18   oC
 
20
38   oC
28    oC
13   oC
Szeptember
19
27   oC
22    oC
5   oC
 
28
25   oC
15   oC
6   oC
 
30
26   oC
18   oC
6   oC
 
2006
Nap
Maximum
Minimum
 
 
Napos oldal
Árnyékban
 
Március
20
29oC
15oC
-2oC
 
2
26oC
12oC
9oC
Április
5
30oC
12oC
2oC
 
7
28oC
16oC
5oC
 
8
35oC
12oC
2oC
lehűlés
11
15oC
14oC
7oC
borult idő
12
14oC
13oC
7oC
borult idő
13
16oC
15oC
5oC
Május
9
46oC
18oC
7oC
 
25
39oC
21oC
11oC
 
26
35oC
18oC
11oC
 
 
Ekkora eltérések tavasszal és ősszel a legjellemzőbbek, amikor gyakoriak az allergiás panaszok. Az adatokat tanulmányozva kitűnik, hogy ezekben az időszakokban a korábbi hetekhez viszonyítva jelentős és tartós hőmérséklet-csökkenés tapasztalható. Majd a hőmérséklet néhány nap, hét múlva ismét visszaáll a korábbi, magasabb értékre.

Példaként nézzük meg a 2002-es adatokat. A felmérések a Helvéciai Fajtakísérleti Állomás meteorológiai észlelőhelyén készültek. (Az adatok nem csak helyi jellegzetességek, hasonló értékeket kapunk más tájegységeken is).

 

Kép

Kép

 

Június

 

Kép

Július

 

Kép

Augusztus

 

Kép

 

Szeptember

 

Mihez igazodjon az öltözék?

 

Az átmeneti időszakban nem egyértelmű, mihez igazítsuk öltözékünket. A reggeli csípős hideghez, amikor a hőmérséklet egészen alacsony, 5-10oC körül mozog, vagy a délutáni meleghez, amikor a napsütéses oldalon elérheti akár a 30-38oC-ot is, az árnyékos oldalon azonban csak 15oC, esetleg az autózáshoz, ahol még melegebb van? Más öltözködést igényelne az árnyékos oldalon levő tartózkodás, mint a tűző napon, a szélcsendben vagy az autóban. Az adott hőviszonyok milyen öltözködést igényelnek?

 

A hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő öltözködés:

 

 

Árnyékban

A napos oldalon

Autóban

Reggel munkába menet a levegő hőmérséklete:

7oC

Meleg ruházatot igényel.

9oC

Meleg ruházatot igényel.

7oC

Meleg ruházatot igényel.

Délben, kora délután a levegő hőmérséklete:

15oC

A hőmérséklet nem túl alacsony, de meleg ruházatot igényel.

30oC

Vékony, szellős ruházatot igényel.

45- 50oC

Vékony, szellős ruházatot igényel.

 

 

Sokszor úgy adódik, hogy szinte percenként váltakozva hol a tűző napon, hol az árnyékos oldalon tartózkodunk. Ilyen esetben az öltözködésünkkel nem tudunk eleget tenni a külső hőmérséklet diktálta feltételeknek. Amikor a napos oldalról a hűvösre átmegyünk, szervezetünk hőháztartásának váltania kellene, a korábbi folyamatot leállítani, és az ellenkezőjét elindítani. (Nagy mennyiségű hőt kellene leadni, vagy nagy mennyiségű hőt termelni.) Bizonyos évszakokban ennek a viszonylag gyorsan váltakozó, ellentétes szervezeti működéseket igényelő hatásnak gyakran órákig ki vagyunk téve.

 

 

 

A szervezet reakciói a hőingadozásokra és az öltözködési hibákra
 
A nagy hőingadozások az egészséges embereknél nem okoznak zavart, de a szénanáthás allergiában és a szklerózisban szenvedőknél igen. Ezekben az esetekben a nagy hőmérséklet-különbséget sem a hőháztartás, sem az öltözködés nem képes követni, így a szervezetet nagy hőterhelésnek tesszük ki.
A munkánk során, a szabadidőben, a közlekedésben… hosszan lehetne sorolni azokat az élethelyzeteket, amikor szinte percenként változik, hogy hol a napos oldalon tartózkodunk, hol az árnyékban, hűvösben. A korábbi erős hőhatásnak épp az ellenkezője éri a szervezetet. A gyors hőmérsékleti változásokat, ill. ellentétes hatást igénylő folyamatokat hőháztartásunk a belső működéseivel azért nem képes követni, mert a hő termelése, az emberi test felmelegítése, vagy nagyobb mennyiségű hő leadása, ezáltal a test lehűtése lassú, hosszú folyamat. Ezek olyan túlterhelések, melyeknek a szervezet nem képes megfelelni, és tartalékait alaposan meríti. A hatást felerősíti, ha „szökik a hő”. Így elváltozások keletkeznek, szokatlan tünetek kíséretében. A változások kezdetben egészen kismértékűek, kísérőjeleik hosszú ideig szinte észre sem vehetők.

A szervezet jelzése, ill. választevékenysége jól nyomon követhető az orr különböző funkcióinak megfigyelésekor. Ha megfelelően értelmezzük az orr egyes működéseit, mint pl. a bedugulását, fokozott kiválasztását, közelebb kerülhetünk az egészséges életvitelhez, valamint egyes panaszok kiváltó okához.

 

Mit jelez a szervezet, miért adja ezeket a jelzéseket?

Lásd :  Az orr szerepe, funkciói.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.