Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hőháztartás hatása az szklerózis multiplexre

2008.11.02
A hőháztartás hatása az szklerózis multiplexre
 
Mivel a hőháztartás több betegség kialakulásában is fontos szerepet játszik, így egyes fejezeteket korábban tárgyaltunk. A szklerózissal kapcsolatos terápiához azonban azok is szervesen kapcsolódnak mint a betegség előidéző tényezői! A terápia szerves része a lemerült hőtartalékok pótlása. Amennyiben ezt sikerül kellőképpen feltölteni, a beteg állapotában javulás áll be. Valamennyi esetnél megfigyelhető a rendszeres átfázás, mely két különböző ok miatt következik be:
  • A helytelenül megjelenő hőérzet miatt a betegek egyik csoportja nem reagál kellőképpen a szervezetét érő hideg hatásokra. Közülük vannak, akik úgy gondolják, nagyon is tudnak vigyázni magukra, egyébként is érzékenyek a hidegre. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy ők is rendszeresen átfáznak – még akkor is, ha erre felhívjuk a figyelmüket –, mivel a hőérzetükkel van a baj. Valószínűleg azért érzékenyek a hidegre, mert hőtartalékaik lemerülőben vannak, talán jelenleg is megfázásból származó gyulladásos góc lappang a szervezetükben. Ezért nem érzik szükségességét a melegebb öltözködésnek.
  • A másik jellegzetes eset az, amikor az érintett személyek érzik a hideget, de nem figyelnek rá, és emiatt merülnek le hőtartalékaik.
 Nézzünk néhány élethelyzetet, mely közrejátszhat a tartalékok lemerülésében!
 
  • Gyakran hallani a friss levegő jótékony hatásáról. Néhányan ezt félreértik, és úgy próbálnak mindent megtenni az egészségükért, hogy egyre többet tartózkodnak a levegőn, a hidegben. Volt, aki arról számolt be, hogy ilyenkor érezte frissnek magát – miközben az állapota észrevehetően rosszabbodott, az áthűlések miatt. Valóban egészséges a friss levegő, de mindennek megvan a határa. (Miután sikerült helyesen értelmezni a friss levegő szerepét, és a beteggel „megszerettetni” a meleget is, ez sokat segített állapotának normalizálásában.)
  • Megfigyelhető, hogy a betegek nem védik kellőképpen a hideg ellen a fejüket.
  • Találkozni lehet olyan téves nézettel, miszerint az SM betegekre ártalmas a meleg, és ezért kerülniük kellene azt. Az ellentmondást tartalmazó élethelyzetekben az egyszerre fellépő meleg és hideg hatások közül a meleg a figyelemfelkeltőbb, de a hideg az, ami igazán ártalmas, tehát az a kerülendő! 
  • Fokozott fizikai terheléskor a gerinc vonala hajlamos a megizzadásra, amitől a ruházat is átnedvesedik. Így a terhelés megszűnése után még hosszú ideig nedves marad a gerinc. A nedves bőrfelület (ruházat) lényegesen rosszabb hőszigetelő, mint a száraz. Az ilyenkor fellépő hűtő hatások felerősödve jelennek meg. Az érintett testrésznél csökken a keringés, nő az idegpályák meghűlésének és a gyulladásos folyamatok kialakulásának lehetősége. (A szervezetből szökik a hő, lásd még: Az öltözködés és a hőháztartás c. résznél.)
  • Figyelembe kell venni, hogy más a szervezet hőtermelése és hőigénye nehéz, közepes és könnyű munka végzésekor, valamint akkor, ha semmilyen munkát nem végez. (Intenzívebb mozgás során némileg nő a szervezet hőtermelése, mozgásszegény életmód esetén pedig csökken.) Erre fokozottan ügyelni kell azoknak, akik állapotuk miatt egész nap csak ülnek! Ilyen esetben az öltözéknek melegebbnek kellene lennie! Ez az esetek jelentős százalékában sajnos nem így van.

Ezzel kapcsolatban módomban állt megfigyelni két esetet.   

Az egyik áprilisban történt, egy szklerózisos betegeknek tartott előadás során. A nap ragyogóan sütött, a levegő hőmérséklete azonban 12-14oC volt. A résztvevők nagy százaléka könnyű, vékony ruházatot viselt. Az előadóteremben az ajtóktól távolabb ülve is érezhető volt a hűvös a huzat, mivel több, udvarra néző ajtót nyitva tartottak. A szünetben érdeklődtem néhány betegnél, zavarja-e őket ez? Azt a választ kaptam, hogy nem.

A másik eset egyhetes előadássorozat alkalmával történt. A beteg napi 6-8 órán át ült a nem megfelelő hőszigetelő képességű székben, ráadásul huzatban. Én is jelen voltam a teremben, és amikor a helyiségben órákig ültem, többnyire fáztam, de az előadások közötti szünetekben mozogtam, ezalatt fel tudtam melegedni. A nevezett beteg mozgáskorlátozottsága miatt a szünetekben is csak üldögélt. Ráadásul ruházata vékony, szellős volt, nem igazodott a külső hőviszonyokhoz, persze azt állította, hogy nem fázik.

Mindkét esetből jól kitűnik, a reális hőérzet hiánya.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.