Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Terápiás javaslatok SM betegeknek

2008.11.02
Terápiás javaslatok
 
Az SM betegek rendszeresen alulöltöznek, figyelmen kívül hagyják a szervezetüket érő hideg hatásokat. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ez szoros összefüggésben áll betegségükkel. Az alulöltözöttség adódhat abból is, hogy a betegen hiányos, kevés a ruházat, és abból is, hogy öltözékének hőszigetelő sajátosságai nem megfelelők. Egészségük érdekében szükséges lenne melegebben öltözködni, kiváltképp a hűvös, átmeneti időszakban!
A hőmérsékleti és egyéb viszonyok függvényében szervezetük olyan helyzetbe kerülhet, amikor tartalékaik adott szint alá csökkennek. Átfáznak, és gyulladások alakulnak ki. Hosszú évek alatt a sok apró megfázás mind-mind összeadódik, és esetenként egy addig nem észlelt tünet jelenik meg.
Kellő alapossággal meg kell vizsgálni, hol adódnak olyan élethelyzetek, ahol a hőháztartás tartalékai csökkennek. A munkavégzés során? A közlekedésnél? A nap során otthon? Esetleg éjszaka, az alvás ideje alatt?
 
-          Öltözködés, takarózás
Az SM beteg öltözködésénél, takarózásánál fokozott figyelemmel legyen a testtel érintkező ruha anyagára. Léteznek olyan textilek, melyek a hővezetési tulajdonságuk miatt hűvös hatásúak. Ezek bármeddig is érintkeznek a bőrrel, folyamatosan hidegérzetet keltenek. A bőrfelületnél nem alakul ki a korábban említett melegebb zóna, folyamatosan jelen van a hűvös érzet. Gondoljunk egyes ruhadarabok selyembélésére, a farmer anyagokra, a bőrből készült kabátokra, dzsekikre, nadrágokra… A gyakran órákig jelenlévő hatás csökkenti a test felületének hőmérsékletét, ezzel károsan hat az ott levő ér- és idegpályákra. Kiváltképp hűvös időben, huzatban, autóvezetés közben – amikor a menetszél beáramlik –, hideg felületek közelében levő hosszas tartózkodás esetén kell ezzel számolni.
       Amennyiben a beteg nem érzi reálisan a szervezetét érő hőhatásokat, az első (meglehetősen nehéz) feladat ennek a kialakítása. Ehhez segítségül szolgálhat a következő egyszerű gyakorlat: különféle, azonos hőmérsékletű anyagokat rövid időre tenyérrel meg kell érinteni, és 1-től 20-ig osztályozni, melyik kelt melegebb és hűvösebb érzést. Az így szerzett tapasztalatokat néhány hétig tanácsos füzetben vezetni. Bizonyos idő után először a kéznél kezd kialakulni az egyre megbízhatóbb hőérzet, majd idővel a teljes bőrfelületnél. Ezzel együtt megtanulják, mely ruhaanyagok jó hőszigetelők, melyek kevésbé jók. Mely ruhák viselése javasolt, és melyeket kell kerülni adott esetben.
A ruházat egymás alatt levő rétegei mindenhol fedjék egymást! A szervezetből ne szökjön a hő! Az öltözködésnél, a takarózásnál, a bőrfelülettel lehetőleg ne érintkezzen olyan ruhadarab, amely hideg tapintású! A kezdeti nehézségek után helyreáll a hőérzetük, és kellemesen fogják érezni magukat.
-          A mozgás és annak hiánya
Akik kevésbé tudnak mozogni, egész nap csak a lakásban ülnek vagy fekszenek, azoknak még jobban kell ügyelniük a testüket érő hőhatásokra! Figyeljék a bőrfelületet, hol jelenik meg leggyakrabban a hideg érzet, keressék meg az okát és gondoskodjanak arról, hogy ez megszűnjön. Törekedjenek arra, hogy mindig és minden testrésznél egyenletesen kellemes meleg érzetük legyen.
A megfelelő mozgás jótékony hatással van az izmokra, az izületekre, a keringésre, az idegrendszerre… Erősíti, harmonizálja és megnyugtatja a testet. A gyakorlatok végzésénél figyelembe kell venni a beteg egyéni sajátosságait. Ne az legyen a cél, hogy minél több és minél nehezebb gyakorlatot végezzen! Sokszor a könnyebbek, egyszerűbbek, megfelelő figyelem-összpontosítással végezve hatékonyabbak. (Ez nem is olyan egyszerű, hisz a figyelmünk szétszórt, valamint mert a belső szervekkel nincs közvetlen kapcsolatunk.)
A következő technika hozzájárul a kellő koncentráltság kialakításához, és megmutatja – az adott gyakorlat kapcsán – a teljesítőképesség határát. A beteg képzelje el, hogy becsukott szeme előtt egy tükör van. A gyakorlatozás során gondolatban nézzen bele ebbe a tükörbe. Ha úgy találja, hogy egy ráncos, kipirult arc néz rá vissza, akkor túlterhelte magát. Az esetlegesen fellépő éles, szúró fájdalom, rossz közérzet arra utal, hogy itt van teljesítőképességének határa. Ezt a „pontot” nem tanácsos megközelíteni.
Célszerű átmozgatni valamennyi nagyobb ízületet. A gerinc tornáztatása ne legyen egysíkú! Tartalmazzon lassú előre, hátra, oldalra történő hajlításokat, valamint óvatos csavarásokat. Ha nem okoz megterhelést, a szélső pontokon célszerű némi ideig kitartani a testhelyzetet. A gerinc rendellenességei miatt fellépő panaszok c. fejezetnél található néhány egyszerűbb gyakorlat, melyek oldják a gerinc feszültségeit, növelek hajlékonyságát, rugalmasságát. A betegek sajátos állapota miatt érdemes kikérni szakember – gyógytornász – véleményét.
A gyakorlatok végzése során kerüljék a túlzásokat! Legyen türelmünk saját magunkhoz és a gyakorlatokhoz! Nem az a cél, hogy bárkit is megelőzzenek!
Akik sportoltak, azokban rögzült, hogy ha verejtékezve is, de el kell menni a teljesítőképesség határáig, és azt túl kell szárnyalni, csak így érhetnek el eredményt. Nehéz elfogadtatni velük, hogy ez a jelen esetben ártalmas. Az egyik beteg (valamikor szintén sportoló volt) néhány hetes(!) gyakorlás után elvesztette a türelmét, és súlyos panaszai ellenére is meg akarta mutatni magának: „de nekem bírni kell”. Sokkal nehezebb gyakorlatot végzett a kelleténél. A következménye az lett, hogy jelentős rosszabbodás állt be az állapotában. (Hosszú, több hónapos gyakorlatozásba került, hogy visszaálljon a rosszabbodás előtti állapota.)
 
-          Kiegészítő terápia
A tartalékok bizonyos szintű lemerülése esetén szükség van olyan időszakokra, amikor a hőleadás minimális, az utántöltés folyamatos. Alkalmazható pl. az infrakabin. Ennek csak addig van szerepe, amíg a tartalékok kellő mértékben fel nem töltődtek. Alkalmazása során sem a hőfok, sem a melegben levő tartózkodás ideje nem közömbös! A személyre szabott beállítások figyelmet igényelnek. A jól megválasztott idő és hőfok kellemes érzést kell, hogy adjon. A befejezés után nem léphet fel semmilyen rossz közérzet! Ha mégis, akkor vagy a hőfokon, vagy a melegben eltöltött tartózkodási időn változtatni kell. Tájékozódásul: kb. 50oC-on 20 perces tartózkodási idő jól feltölti a szervezet tartalékait. Mindenki a saját adottságainak figyelembevételével állítsa ezt be! A kabin elhagyásakor a testet nem szabad, hogy közvetlen hideg hatás érje. A kilépés előtt még a kabinban fel kell venni egy „előmelegített” köntöst. Miután a szervezet átvette a környezet hőmérsékletét, utána kell átöltözni a némileg hűvösebb, szobahőmérsékletű ruházatba. Amennyiben erre télen kerül sor, az átöltözés után még jó néhány percig a helyiségben kell tartózkodni. Nem tanácsos rögtön kimenni a hideg utcára. Ilyen esetben sapka, fejfedő használata elengedhetetlen.
Az SM beteg szervezetére rossz hatással van a külső hőmérséklet gyors csökkenése. Ekkor a kitágult erek összeszűkülnek, leromlik a keringés, görcsök léphetnek fel. Az ismert rendellenességek felerősödve térhetnek vissza. Amennyiben az átmenet megfelelő, rendellenes tünet nem jelentkezik.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.